Ki szakít? Ki szakad? 1.rész

Írta: Admin

A Mazsihisz mai kommunikációja a rabbitestület egy részét vádolja aknamunkával, a Mazsihisz szétszakításával… Pörgessük csak vissza kicsit az időt…

2008 február – Magyar Nemzet – Flódnival a félelem ellen, avagy A zsidó közösségen belül mind gyakrabban bírálják a Mazsihiszt.

“Csakhogy tudnának-e ők olyan őszinte nyilatkozatot adni a nagy dilemmáról, mint amilyet Radnóti Zoltán, a lágymányosi körzet fiatal rabbija adott a Szombatban? A 2007. áprilisi számban vallotta meg Radnóti: „… a parlamenti választásokon például – szívem szerint – inkább a jelenlegi kormánypártok (baloldal, a szerk.megjegyzése) valamelyikére szavazok, ugyanakkor pontosan tudom, hogy a jobboldali kormányzat – a leantiszemitázástól való félelmében – sokkal több pályázati és egyéb pénzt ad a zsidóságnak, mint a baloldali. Érzelmi és észérvek nem mindig esnek egybe.”

2008 március – Népszabadság – Lázadó fiatal rabbik, avagy A Mazsihisznek sikerült megakadályoznia a szakadást.

„A Mazsihisz rabbitestülete a mai napon megerősítette a testület egységét és a neológia elvei melletti elkötelezettségét. Döntött az egyetlen neológ bét din (rabbinikus bíróság – a szerk.) kiszélesítéséről és munkájának korszerűsítéséről” – ezzel a rövid és meglehetősen semmitmondó közleménnyel zárt le egy régóta folyó vitát a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A látszat ellenére a dokumentum jelentősége nem csekély: arról tanúskodik, hogy sikerült megakadályozni a rabbitestület kettészakadását. A kérdés az, hogy tartós állapotot rögzítő megállapodás vagy csak ideiglenes fegyverszünet köttetett. A konfliktust többen is a „fiatal rabbik lázadásaként” minősítették. Tény, hogy hosszas előkészítés után öt rabbi, a testület közel fele (Darvas István, Markovics Zsolt, Radnóti Zoltán, Róna Tamás, Verő Tamás – közülük a legidősebb is csak 40 éves) pár hete önálló platformot alakított Magyarországi Rabbik Közössége néven. „Kiemelt feladatunknak tekintjük vallási közösségeink megerősítését, mert hisszük, hogy ez szolgálja leginkább a magyarországi zsidóság jövőjét” – írták alapító nyilatkozatukban. (Érdekes, hogy a jelenlegi vezetés pontosan ezekkel a vádakkal támadja a Zsimát) Eltekintve attól, hogy a külön platform megjelenése önmagában is az elégedetlenség jele, nincs ebben semmi rossz: a vallási közösségek megerősítése ellen a hitközségi vezetőknek sem lehet kifogásuk. Tiltakozást sokkal inkább az váltott ki, hogy a fiatal rabbik egyúttal saját rabbinikus bíróságot is létrehoztak. A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat honlapján olvasható megállapítás szerint „nyilván ez volt az, ami a neológ rabbiság számára kivágta a biztosítékot: ezzel nemcsak adminisztratív, hanem szellemi hatalmukat is kétségbe vonták – és ez a súlyosabb”. (A rabbinikus bíróság vallási kérdésekben dönt, így a betérésekről is, vagyis arról, hogy a nem zsidók közül kiket fogadnak be a zsidó vallás kötelékébe.) A látványos szakítás elkerülésére a napokban a Mazsihisz „békéltető tárgyalást” hívott össze. Ennek eredményeként az a kompromisszum született, hogy hatályon kívül helyezik az új rabbinikus bíróságot, viszont a platform megmarad, és a fiatalok nagyobb beleszólást kapnak a testület működésébe. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a „magyarországi zsidóság iránt érzett felelősség kinyilvánításaként” értékelte a fejleményeket. Bizakodó az egyik fiatal rabbi, Radnóti Zoltán is: szerinte úgy tűnik, sikerült kölcsönösen megnyugtató megoldást találni. Gadó János,a Szombat című lap szerzője már nem ennyire derűlátó. A Mazsihisz Síp utcai székhelyére utalva azt írja, hogy „az intézmény falai között viruló Kádárrendszer szétbomlasztása nem egy-két éves munka lesz”.

Megjegyzés: Milyen érdekes lenne a ma már nem túl fiatal, és kicsit elkényelmesedett rabbikat szembesíteni ezekkel a mondatokkal. Annyira kényelmesek és gőgösek lettek, hogy ma a sok évvel ezelőtti énüket simán bedarálnák.

Folytatjuk….

0 hozzászólás
0

You may also like