Köddé vált zsinagóga Rákosligeten

Írta: Admin

A cím nem elírás, a zsinagógának tényleg csak hűlt helye maradt meg.

Az épület alapkövét 1912. május 19-én helyezték el, az 1900-ban alakult hitközség akkori elnöke Wieder Salamon volt. A zsinagógát 1914. augusztus 15-én avatták fel. Tudjuk, hogy ez volt az első templom Rákosligeten, a második a katolikus templom volt, de ezt is csak a következő évben avatták fel. A zsinagóga pontos címe: XVII.utca 3.

Tudjuk, hogy a templom építésére pályázatot írtak ki, ezen két tervet díjaztak, Károly Lajos és Weinstein Simon, továbbá Boros Arthur művét. Sajnos nem tudjuk, hogy végül melyik terv épült meg. A kivetelező feltehetőleg Sztanek Pálhelyi építőmester volt.

A zsinagóga alaprajza:

forrás: hungaricana.hu

Rákosliget 1907-ben nyerte el önállóságát, ekkor szakadt el Rákoskeresztúrtól és nyerte el nagyközségi rangját. Ekkor 2500 lakója volt.

Az iratok alapján látszik, hogy ekkor, az eredetileg munkástelepnek indult község egyre inkább tisztviselők, vasutasok lakhelyévé vált, így sorra nyíltak az üzletek is. Ilyen volt például Bleyer Jakab hentesüzlete, vagy a már említett Wieder Salamon rőfös üzlete is.

Érdekesség, hogy ismert személyek is lakóhelyükké választották a községet, például Gózon Gyula, aki a hitközség aktív tagja is volt.

A hitélet vezetését Eisenberger Géza (1892-1944) látta el.

A zsinagóga fekete napjai a második világháborúban kezdődtek el, a német megszállás alatt a zsinagógát műhely céljára, a kultúrházat és a kántorlakást istállónak alakították át. Egy 1946-ban keletkezett jelentés szerint a zsinagógát a visszatérők igen leromlott és kifosztott állapotban találták:

forrás: hungaricana.hu
forrás: hungaricana.hu

A II. világháborút követően, még megpróbálkozott a Rákosliget zsidó lakossága a gyülekezet újjászervezésével, de a túlélők kevesen voltak, illetve elköltöztek. Így 1949 decemberében a hitközség megszűnt. Harmincnégyen maradtak, közöttük Gózon Gyula.

1949

Az épületet vagy eladták, vagy államosították, ennek még nem találtam nyomát. Az biztos, hogy később a XVII.kerületi Bíróság székelt benne.

Később az épület újra gazdát cserélt, Waldorf iskola lett volna a helyén.

Mára az épületnek nyoma sincs, 2009-ben elbontották. A mártírok emléktábláját a Kozma utcai temetőben helyezték el. Ennyi maradt egy egykoron virágzó zsinagógából és hitközségből, illetve valami azért maradt, a 400 négyszögöles temető, ahová 1909-től temetkeztek. Hódos Mária 2006-ban megjelent könyve megemlíti az akkor még olvasható sírkövek alatt nyugvók neveit.

0 hozzászólás
0

You may also like